„Orvosi műhiba” esetén indítható eljárásokról

1.    Panasz az egészségügyi intézmény felé

2.    Panasz az egészségügyi intézmény fenntartója felé

3.    Működtetési felelősség, panasz a Csatlakozási törvény alapján az egészségügyi államigazgatási szervhez (Országos Tisztifőorvosi Hivatal) felé

4.    Működési felelősség, közigazgatási felelősség vizsgálata kérelemre az egészségügyi államigazgatási szervnél szakfelügyelő főorvosok bevonásával

5.    Betegjogi képviselő megkeresése

6.    Egészségügyi közvetítői eljárás

7.    Munkáltató előtti  eljárás kezdeményezése

8.    Etikai eljárás az egészségügyi dolgozó ellen

9.    A fogyasztóvédelemben működő békéltető testületek, illetve a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség megkeresése peren kívül

10.    Finanszírozási felelősség

11.    Az egészségügyi dolgozó vagy orvos ellen indított büntetőeljárás

12.    Polgári eljárás az egészségügyi intézmény ellen


Orvosi műhiba vélelmezése esetén többféle eljárás is indítható annak megállapítása iránt.

  • Elsőként lehet panasszal fordulni ahhoz az egészségügyi intézményhez, ahol a vélelmezett hibát okozták, de ez ritkán szokott érdemi eredménnyel járni, hiszen az egészségügyi intézmények ma még az esetek többségében elutasítják az ilyen panaszokat.

  • A második eljárási lehetőség, hogy panasszal fordulnak az egészségügyi intézmény fenntartójához, de, mivel a fenntartó az intézményt kérdezi elsődlegesen a panaszról, így általában ugyanazt a választ kapja a beteg vagy hozzátartozó az önkormányzattól, mint az egészségügyi intézménytől azzal, hogy a panaszok érdemi elbírálására ugyanaz igaz, mint az egészségügyi intézménynek benyújtott panaszra.

  • A harmadik lehetőség, hogy az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz lehet fordulni az Uniós Csatlakozási törvény alapján panaszeljárás lefolytatására. Ennek lényege, hogy ismertetni kell a vélelmezett mulasztást, és ezt követően a Csatlakozási törvény alapján lefolytatnak egy vizsgálatot, megfelelő szakképzettségű szakemberek bevonásával. Az eljárás végén tájékoztatják a panaszost, hogy mi lett a vizsgálat eredménye, ha mulasztást állapítanak meg, felszólíthatják a szolgáltatót, hogy a dolgozóját vonják felelősségre, vagy kezdeményezheti a vizsgálatot folytató, a felelősséget érintő más típusú eljárások megindítását. Olyan szankciót, ami a károsult számára elérhető pénzbeli marasztalást tartalmazna, nem alkalmazhatnak. Az eljárás során a károsult nem ügyfél, az iratokhoz nem férhet hozzá, a vizsgálat tartalmát nem tudja irányítani, csak a végén közlik vele a vizsgálat eredményét. Az eljárás a sérelemről való tudomásszerzéstől számított hat hónap eltelte után mellőzhető, egy év eltelte után pedig mellőzni kell. Ez az eljárás elviekben lehet érdemi kivizsgálása annak, ami a gyógykezelés során történt, de mivel nincs a károsultkezében még minimálisan sem a bizonyítás, nem kedvező elsődlegesen a károsultaknak.

  • A negyedik lehetőség az egészségügyi államigazgatási szerv (korábban ÁNTSZ) hatáskörébe tartozó működési felelősség vizsgálata. Ez a közigazgatási eljárási törvény keretein belül történik, ezért közigazgatási felelősségnek is hívható. A beteg vagy hozzátartozó kérelmére indul az eljárás, szakfelügyelő főorvosok bevonásával végzik a vizsgálatot és azt elemzik, hogy a szakmai protokollok, irányelvek, minimumfeltételek szerint történt-e a gyógykezelés. A károsult ügyfél, érdemben észrevételeket, bizonyítási indítványokat tehet (az egészségügyi szolgáltató is ügyfél, hasonló jogokkal). Az eljárás határozattal végződik, ami ellen van hely jogorvoslatnak, vagy a későbbiek során bírósághoz fordulásnak. A határozat megállapítja a mulasztást, és szankcióként egészségügyi bírságot szabhat ki (30.000,- Ft-tól 5.000.000,- Ft-ig), amely bírságot nem a károsult kap kézhez, hanem az Állam, felfüggeszthet működést, működési engedély visszavonását kezdeményezheti, vagy csak figyelmeztet.

  • Az ötödik lehetőség a betegjogi képviselő megkeresése. Betegjogi képviselők minden egészségügyi intézményhez rendelve működnek, az egészségügyi intézményekben feltüntetett fogadó-óra szerint. A betegjogi képviselő azonban nem beteg jogi-képviselő, tehát nem jogosult a beteg jogi képviseletére, hanem csak segítheti a beteget intézményen belül a panaszának megfogalmazásában és a megfelelő helyekre történő eljuttatásában, de további képviseletet, tehát az intézményen kívüli segítséget, különösen bíróság, szakmai felelősségbiztosító előtti képviseltet nem láthat el. További segítséget nyújthat a betegjogi képviselő a gyógykezelési iratok beszerzésében.

  • A hatodik lehetőség az egészségügyi közvetítői eljárás. Az Igazságügyi Szakértői Kamara megyei és fővárosi szervezete vezeti az egészségügyi közvetítők listáját. Az egészségügyi közvetítők szerepük szerint segítenék a kórház és a beteg közötti egyezség kialakítását, pl. egy orvosi műhibás ügyben oly módon, hogy mindkét fél választ egy-egy közvetítőt a listáról és azok jelenlétében próbálkoznak megegyezni, az érdekeiket közelíteni. A gond a rendszerrel, hogy nagyon drága, a különböző közvetítői, szakértői stb. munkadíjak miatt kb. 200.000. Ft.-ba kerül, így érdemben nem működik Magyarországon. A másik gond ezzel a közvetítéssel, hogy szinte csak olyan ügyekben lehetne eredményes, ahol ténylegesen egybe esik az egészségügyi szolgáltatók és a betegek, hozzátartozók érdekei, de az ilyen esetek orvosi műhibás ügyben nagyon ritkák, ha pedig létezik ilyen, az közvetítő nélkül is egyezséget eredményez.

  • A hetedik lehetőség az egészségügyi szolgáltatónál, ahol a vélelmezett mulasztás történt, a munkavállaló vétkes kötelezettség szegése miatt eljárás kezdeményezése. Ez a tulajdonképpeni munkajogi felelősség a korábbi fegyelmi felelősség helyett. A Kórházak azonban ezt az eljárást nem kötelesek megindítani a beteg vagy hozzátartozó kérelmére, illetve hasonló gond van vele, mint az egészségügyi intézményhez eljuttatott panasz esetén, nevezetesen, hogy a kórház az egészségügyi intézmény saját maga vizsgálja ki a történteket, ami az esetek többségében figyelemmel az elfogultágra nem szerencsés. A vétkes kötelezettség szegés szankcióit a munkaszerződés, illetőleg a kollektív szerződés tartalmazhatja, ezek a munkavégzésre irányuló jogviszonyt érintő enyhébb következmények, amelyek ellen a dolgozó a bírósághoz is fordulhat a munkáltató határozatának megváltoztatása érdekében.

  • A nyolcadik lehetőség az etikai eljárás a konkrét egészségügyi dolgozó, orvos ellen, aki mulasztott vagy vétett. Ilyen eljárás etikai-szakmai vétség, illetve kamarai-önkormányzati etikai vétség miatt indítható. Ezek részleteit az Orvosi Kamara Etikai Statutuma tartalmazza. Az etikai eljárások az Orvosi Kamara Etikai Bizottságai előtt folynak, azok döntése ellen az Országos Etikai Bizottsághoz lehet fordulni azzal, hogy ennek a határozata bíróság előtt megtámadható, jogszabálysértésre alapozva, de a bíróság azt csak hatályon kívül helyezheti. Az etikai eljárás során részletesen kivizsgálják a gyógykezelési tevékenységet, határozatot hoznak, és szankciót alkalmazhatnak az etikai vétséget elkövetővel szemben, ami lehet figyelmeztetés, megrovás, pénzbüntetés, valamint a kamarai tagság felfüggesztése, kirívóan súlyos esetben a kamarából történő kizárás. Ez utóbbi két eset azt jelenti, hogy aki nem kamarai tag, orvosi, szakdolgozói tevékenységet nem végezhet. Ez az eljárás elvileg egy szigorú szankcióval bír, de azokat nagyon ritkán alkalmazzák, és az eljárás megindítójának tisztában kell lennie azzal, hogy a saját szakmájától kéri a felelősségre vonását egy orvosnak vagy egy szakdolgozónak azzal, hogy a kamara részben érdekvédelmi feladatokat is ellát.

  • A kilencedik lehetőség a fogyasztóvédelemben működő békéltető testületek, illetve a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség megkeresése peren kívül. Az egészségügyi szolgáltatás 2004 júniusától a Fogyasztóvédelmi törvény hatálya alá tartozó tevékenység, így fogyasztói panaszok esetén eljárhat a fogyasztóvédelemi hatóság, illetve a békéltető testület is. Ilyen eljárások ritkán indulnak, de a jövőben nyilván a fogyasztói szemlélet erősödése miatt gyakrabban kezdeményezik majd azokat. A békéltető testület az egészségügyi közvetítéssel szemben érdemben el is dönti, hogy történt-e mulasztás vagy nem és határozata ha a szolgáltató ahhoz hozzájárult érdemi döntés, ami végrehajtható, ha ilyen hozzájárulás nincs csak ajánlás. A testület dönthet kártérítési összegről is. A békéltető testületek a területi gazdasági kamarák mellett működnek, tagjaik nem orvosok. A testület határozata nem zárja ki a bírósághoz fordulást, a határozat ott felhasználható, de peres eljárás során születhet a határozattól eltérő tartalmú ítélet.

  • A tizedik lehetőség a finanszírozási felelősség. Ez csak finanszírozott egészségügyi szolgáltató, finanszírozott egészségügyi tevékenységét érintheti. Abban az esetben, ha a károsult orvosszakmai mulasztást érez az ellátás során, panaszt tehet az egészségügyi biztosítás finanszírozását ellátó szervnél is, amelyik nem csak azt vizsgálhatja meg, hogy a szolgáltató a finanszírozás során szabályosan járt-e el, hanem azt is, hogy a gyógykezelési tevékenységet a finanszírozási szakmai protokollok szerint végezte-e el. Abban az esetben, ha azt állapítja meg, hogy nem, úgy először figyelmeztet, és ha a szolgáltató nem változtat, az adott finanszírozott feladatot el is veheti a szolgáltatótól, és azzal más egészségügyi szolgáltatót bízhat meg. Ez az eljárás csak addig ismert a károsult előtt, ameddig a bejelentést megteszi, utána hivatalból folyik, és a szankció a konkrét egészségügyi szolgáltatást, és a károsultat tulajdonképpen nem is érinti.

  • A tizenegyedik lehetőség konkrét egészségügyi dolgozó vagy orvos ellen indított büntetőeljárás. A Büntető Törvénykönyvnek a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés elnevezésű tényállása alapján indulhat büntetőeljárás orvos ellen. Az eljárás azonban először gyakran csak ismeretlen tettes ellen indul és csak a nyomozás végén kerül egy konkrét orvos megjelölésre, vagy még eddig sem jut el az eljárás. A büntetőeljárás során a foglalkozási szabályok megszegését vizsgálják, ami azt jelenti, hogy ha valamilyen beavatkozásra nincs foglalkozási szabály, akkor azt nem is lehet megszegni. A büntetőeljárás során mindig a konkrét orvostól a konkrét helyzetben való elvárhatóságot vizsgálják, tehát szélesebb a mentesülési lehetősége az orvosnak. A halálért, egészségkárosodásért való felelősséget csak akkor állapítják meg, ha az kizárólagosan következik a foglalkozási szabályszegésből, és ennek a kizárólagosságnak a hiányában csak a veszélyeztetést lehet kimondani, ami sokkal enyhébb büntetéssel jár, mint az eredményért való felelősség. A büntetőeljárások ritkán jutnak el a bírósági szakaszba, már a rendőrség előtti nyomozás vagy az ügyészség előtti eljárás során megszűnnek és ha mégis a bíróság ítélkezik, az szinte mindig felmentéssel vagy a veszélyeztető magatartás megállapításával végződik és a halálért, egészségkárosodásért való felelősséget igen ritkán mondják ki. A büntetőeljárás további hátránya, hogy nincs a sértett kezében, azaz a beteg vagy hozzátartozó elindítja az eljárást, de attól kezdve azt a rendőr, ügyész irányítja, az rendeli ki a szakértőt, az kérdez a szakértőtől, tehát azt a szélességű kivizsgálást, amit a beteg vagy hozzátartozója szeretne nem kapja meg, hiszen nem tud benne érdemben közreműködni. Gyakran születik olyan eredmény, hogy ugyanazon cselekmény miatt indult büntetőeljárást megszüntetnek vagy felmentő ítélettel zárnak bűncselekmény hiányában az orvos ellen, de az egészségügyi intézmény polgári jogi felelősségét megállapítják, hogy nem az elvárható gondosság alapján jártak el.

  • A tizenkettedik lehetőség a polgári eljárás az egészségügyi intézménye ellen. Ez az eljárás két célt fogalmaz meg, nevezetesen, hogy állapíttassék meg az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelőssége és határozzák meg, hogy mekkora összegű kártérítést tartozik fizetni. A polgári eljárás során az adott helyzetben általában elvárható magatartást vizsgálják, tehát a mentesülési lehetősége egy szolgáltatónak szűkebb, mint büntetőeljárásában. A polgári eljárásban azt elemzik, hogy a szolgáltató a legnagyobb gondossággal, az elvárható gondossággal járt-e el, ami szélesebb felelősséget eredményez, mint a büntetőeljárásbeli foglalkozási szabály megszegése, hiszen akkor is lehet polgári jogi felelősséget megállapítani, ha nincs valamilyen beavatkozásra foglalkozási szabályszegés. A polgári eljárás során nem kell kizárólagos okozati összefüggés, elegendő ha az csak nem kizárt, azaz van szerepe a mulasztásnak a bekövetkezett halálban vagy egészségkárosodásban nem kell, hogy ez a szerep kizárólagos legyen. A polgári eljárás végig a beteg vagy hozzátartozó kezében van, hiszen Ő a felperes, tehát irányítja a bizonyítást, érdemben részt vesz a teljes körű kivizsgálásban akár személyesen, akár ügyvédje útján. A polgári jogi felelősség már megállapítató akkor is, ha a gyógyulás vagy a túlélés esélyét vették el egy orvosi műhibával. A polgári eljárásban azt vélelmezik, hogy a szolgáltató rosszul, felróhatóan járt el és szolgáltatónak kell az ellenkezőjét bebizonyítva, kimentenie magát a felelősség alól. Gyakran felmerül, hogy az igazság megállapítása nem fér meg a kártérítés összegszerűségével. A polgári eljárások ma már két részre szakadtak, melynek során először évek telnek el az úgynevezett jogalapi kérdéssel, tehát, hogy van-e az egészségügyi szolgáltatónak szakmai felelőssége, és ennek során csak szakmai kérdések merülnek fel a kártérítés összegszerűségéről nincs szó, és gyakran végződik ez a szakasz, közbenső ítélettel, ami csak a felelősség fennállását vagy annak hiányát állapítja meg. A második sokkal rövidebb szakasz szól a kártérítés összegszerűségéről, ami sokszor már nem is a bíróság előtt történik, hiszen a szolgáltató és biztosítója ismerve, hogy a pert már jogalapjában elvesztették többször törekednek az összegszerűség kérdésében egyezségre. Látható, tehát, hogy a polgári eljárás során sem az elsődleges a kártérítés mértéke, hanem a polgári jogi, kártérítési felelősségen van a hangsúly, amit természetesen követhet komoly, az egy perben fellépő több felperes esetén, a vagyoni és nem vagyoni kártérítéseket együtt számítva, figyelemmel a perek elhúzódása miatti magas kamatokra, súlyos egészségkárosodás esetén (pl. gerincsérülés miatti bénulás, agykárosodott csecsemő) akár lassan a 60-80 millió forintot elérő kártérítés is, magas, akár havi többszázezer forintos jövőbeli járadék mellett. Volt már néhány olyan ítélet, ami az összes marasztalást és kamatot figyelembe véve, meghaladta a 100 millió forintot. A polgári eljárás speciális szakasza a peres eljárás megindítása előtt a beszerzett gyógykezelési iratok alapján készített szakértői vélemény alapján az egészségügyi szolgáltatónak és a szakmai felelősségbiztosítójának tett egyezségi ajánlat arra, hogy ismerje el a kártérítési felelősségét peren kívül és fizessen természetesen az egyezségnek megfelelően arányos kártérítést. Ez a szakasz, ha Magyarországon a szakmai felelősségbiztosítás ténylegesen biztosításként működne, és pl. nem csak az esetek jelentős részében maximum 5 - 10 millió forintig terjedne, biztosan sikeres lehetne, amit az mutat, hogy 1998-1999-ben, amikor az ötmillió forint még elfogadható kártérítésnek számított számos peren kívüli egyezség jött létre. Sajnálatosan a biztosítói oldal azonban a helytállási feltételein nem változtatott, a kórházaknak saját kerete egy peren kívüli egyezségre nincs, így ez a szakasz ma a teljesen egyértelmű mulasztások esetén vezet csak egyezségekhez, a többi esetben sajnálatosan a peren kívüli elutasítást követően peres eljárás indul.

 

 

Crucial Ingredients

 

© 2012 Minden jog fenntartva.