Az előző lehetőség ismertetésekből az első tíz eljárásnak érdemi szerepe az elmúl 15 évben nem alakult ki és kétséges, hogy ez a jövőben változni fog-e, ezért nem javasoljuk ezen eljárások megindítását a betegeknek vagy hozzátartozóiknak. Nem javasoljuk azért sem, mert vagy nincs az eljárás érdemben az eljárást megindítónak a kezében, vagy ki van szolgáltatva a vizsgálatot folytató saját gyakorlatának, vagy a szankció nem olyan, ami megfelelne az eljáást megindító céljainak.
Az orvosi műhiba miatt leginkább büntető és polgári eljárások indultak oly módon, hogy halálesetnél inkább büntetőeljárás, míg egészségkárosodás bekövetkeztekor értelemszerűen inkább a kártérítés iránti polgári eljárást kezdeményeztek. Mint a fenti ismertetésből látható, hogy a büntetőeljárás halál esetén is kedvezőtlen feltételekkel jár a sértettnek (betegnek, hozzátartozónak), míg a polgári eljárás halál esetén sem elsődlegesen a kártérítés összegéről, hanem a felelősségről szól. Ezért tanácsoljuk, hogy minden vélelmezett orvosi műhiba esetén előbb polgári eljárást indítsanak a betegek és hozzátartozóik és annak megnyerése után, ha még szükségesnek érzik a büntetőjogi elévülési időn belül (maradandó egészségkárosodásnál 3 év, halál esetén 5 év) másodlagosan indítsák meg a büntetőeljárást, de ettől még ezen eljárás során a már ismertetett szigorú szabályok érvényesülnek, tehát a polgári eljárásban történő pernyerés nem jelent automatikusan a büntetőeljárásban az orvos részére elmarasztalást. Nem szabad elfelejteni, hogy a büntetőeljárás mindig azt vizsgálja, hogy az orvos megtett-e mindent amit az adott szituációban meg kell, míg a polgári eljárás azt elemzi, hogy az orvos megtett-e mindent, amit az adott helyzetben meg lehetett tenni, illetve ami nem volt kizárható, ezért ha a polgári eljárás után indul a büntetőeljárás, a polgári eljárás sikere ekkor sem jelenti automatikusan  a büntetőeljárás sikerét. Természetesen, nincs annak akadálya, hogy valamennyi felelősséget vizsgáló eljárás, vagy azok közül a polgári és büntetőeljárás egyszerre induljon, de azon kívül, hogy az orvost, egészségügyi szolgáltatót több csatornát védekezésre készteti, más érdemi értelme nincs, sőt az egyes eljárásokban készülő esetleges negatív tartalmú szakértői vélemények éppen a polgári eljárás (kártérítés) sikerét korlátozzák.