Ügyvédi irodánk tevékenysége

A Budapesti 384. számú Ügyvédi Iroda, bár az ügyvédi irodák jelentős része a tagjainak nevét viseli, mind a mai napig megtartotta a számmal történő elnevezését, mivel sohasem tagjainkat tekintettük elsődlegesnek, hanem az általunk végzett tevékenységet és annak minőségét, amit a 384-es szám, reményeink szerint a köztudatban jelenti.

Ügyvédi Irodánk négy fő területen végzi tevékenységét:

• Orvosi műhiba miatt egészségügyi szolgáltatók felelősségét érintő kártérítési jog, és ezen belül károsulti és hozzátartozói kártérítési igények képviselete. (Elsősorban szülészet, nőgyógyászat, általános (hasi) sebészet, traumatológia, ortopédia, kézsebészet, mellkas-sebészet, plasztikai sebészet, idegsebészet, gerincsebészet, ideggyógyászat, gasztroenterológia, belgyógyászat, neurológia, kardiológia, tüdőgyógyászat, gyermekgyógyászat, gyermeksebészet, szemészet, fül-orr-gégészet, anaesthesiológia és intenzív terápia, mikrobiológia, infektológia, urológia, rheumatológia, fizioterápia, képalkotó vizsgálatok /röntgen, CT, MR, ultrahang/, sportorvostan, foglalkozás-egészségügy, fogászat, házi-orvoslás, házi-gyermekorvoslás, ügyeleti tevékenység, mentőszolgálati tevékenység szakterületeken.) Nem vállalunk képviseletet pszichiátriai ügyekben. Kiemelten foglalkozunk születési károsodásokkal.

• Közlekedési balesetek, munkabalesetek és foglalkozási megbetegedés miatti felelősséget érintő kártérítési jog, és azon belül károsulti és hozzátartozói kártérítési igények képviselete.

• Biztosítási jog (elsősorban felelősségbiztosítás, szakmai felelősségbiztosítás)

• Egészségügyi jog

A Kártérítési jogon belül nyolc kiemelt alterülettel foglalkozunk:

I. Elsődlegesen az úgynevezett orvosi műhibás kártérítési perekkel, melyek során egészségügyi szolgáltatók ellen kártérítés iránt indítunk peres eljárást, haláleset vagy egészségkárosodás miatt. Irodánk tevékenységének jelentős részét ez a terület teszi ki, hiszen itt vállaltuk fel a kezdetek óta egy olyan részét a jogi munkának, ahol kevés más ügyvéd dolgozott. Ezen a területen alakítottuk leginkább a bírói gyakorlatot, hiszen a Legfelsőbb Bíróság itt született elvi határozatainak többségében Irodánk, illetve korábbi ügyvédjelöltjeink önálló ügyvédként látták el a felperesek jogi képviseletét. Ezen a területen alakítottuk leginkább a jogi szakirodalmat, hiszen az elmúlt időszakban az orvosi műhibákkal kapcsolatos két, leginkább átfogó szakirodalmi mű: Dr. Köles Tibor: Az orvosi műhiba és Dr. Dósa Ágnes Az orvos kártérítési felelőssége (mindkét könyv a HVG ORAC könyvkiadónál jelent meg) jelentős részben azokat az ítéleteket idézi, elemzi, ahol irodánk látta el a felperesek jogi képviseletét. A területtel kapcsolatos számos szakmunkát írtak Irodánk tagjai (Dr. Ádám György és Dr. Simon Tamás) is, szakkönyvek és cikkek formájában, illetve több szakirányú előadást is tartottak és tartanak (lásd Cikkek, tanulmányok menüpontot).

És végül ez az a terület, ahol leginkább alakítottuk az emberek mindennapi ismereteit, hiszen Dr. Kende Péter Mik vagytok Ti Istenek című két könyvében szereplő történetek jelentős többségében Irodánk látta el a felperesek jogi képviseletét, illetve Dr. Ádám György és Dr. Simon Tamás számos rádió, tv műsorban és az írott sajtóban több alkalommal nyilatkozott. Ezen a területen vezettük be az orvos szakértés (orvos-szakmai segítés) és a jogi képviselet olyan együttműködését, ami szerint mind a mai napig végezzük a tevékenységünket. Az ügyvédi megbízás megadása után elsődlegesen előkészítő eljárást folytatunk le, melyek során beszerezzük az összes gyógykezelési iratot, előzetes szakvéleményt készíttetünk, és abban az esetben, ha annak alapján nem látjuk 50%-nál nagyobb esélyét egy peres eljárás megnyerésének el sem indítjuk az eljárást. A mulasztást vélelmező szakértői vélemény alapján peren kívüli és peres eljárást indítunk az egészségügyi szolgáltatók ellen és a per során is a kórházak nyilatkozataira a munkánkat segítő szakértők szakmai véleményeivel megalapozottan reagálunk.

II. A második nagy alterület a kártérítési jogon belül az orvosi műhibás kártérítési ügyek peren kívüli képviselete, az egészségügyi szolgáltatók, azok fenntartói, azok szakmai felügyeleti szervei, a szakmai felelősségbiztosítók és az egészségügyi közvetítői eljárás során. Ezen peren kívüli eljárási formák közül kiemelten a szakmai felelősségbiztosító és a szolgáltató előtti peren kívüli képviseletet végezzük, hiszen szinte minden megbízás esetén a peres eljárást megelőzően törekszünk a peren kívüli egyezségek létrehozására, de a többi peren kívüli eljárásban is vállunk megbízást. Sajnálatosan a peren kívüli megoldások jelenleg háttérbe szorulnak a peres eljárások mögött, de remélhető, hogy a szakmai felelősségbiztosítás területén egyszer várható változások ismételten megnövelik a sikeres peren kívüli eljárások számát.

III. A harmadik nagy alterület a kártérítési jogon belül az orvosi műhibás ügyek képviselete etikai eljárás során, amikor a panaszos beteget vagy hozzátartozóját képviseljük. Etikai eljárásra az orvosi kamara területi etikai bizottsága előtt, és másodfokon az Országos Etikai Bizottság előtt kerülhet sor. Etikai vétségnek minősül az Orvosetikai Kódexben leírtak, illetőleg a foglalkozás szakmai szabályainak megszegése.

IV. A negyedik nagy alterület a kártérítési jogon belül az orvosi műhibás ügyekben a sértetti képviselet a büntetőeljárás során. A foglalkozási szabályok megszegése nem csak polgári, hanem büntetőeljárás megindítását is lehető teszi, de ebben az eljárásban a sértetti (károsulti) jogosítványok sajnálatosan igen szűk-körűek, így ezek érvényre juttatásában, esetlegesen a vád elejtését követően a pótmagánvád benyújtásában, segédkezik Irodánk.

V. Az ötödik alterület a kártérítési jogban a közlekedési balesetek miatti személyi sérülésekkel kapcsolatos kártérítési igények képviselete azon biztosítók ellen, ahol a károkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződése van. Ezekben az ügyekben figyelemmel arra, hogy a jogszabály alapján közvetlenül perelhető a biztosító és a helytállási kötelezettsége a biztosítónak is igen komoly összegig terjed, természetesen sokkal több a peren kívüli egyezség, a járadékok megváltásával is, mint a per. Ezekben a perekben a biztosító az orvosi műhibák miatti perekkel szemben szűkebb körű kimentési lehetőséggel rendelkezik, tehát a kártérítési felelősség bizonyítása ilyen esetben a károsultaknak könnyebb Ezekhez a perekhez is igénybe vesszük az orvosi műhibáknál már ismertetett orvos-szakértői, szakmai segítséget.

VI. A hatodik alterület a kártérítési jogban az munkabaleset és foglalkozási megbetegedés miatti kártérítési ügyek képviselete a munkáltatók ellen. Ezekben a perekben is a már ismertetett orvos-szakértői szakmai segítséget vesszük igénybe. Ezeknél a pereknél is gyakran kerül sor peren kívüli egyezségre, hiszen a munkáltatók is rendelkeznek felelősségbiztosítással, igaz ez nem kötelező. Ezekben a perekben a kártérítési felelősség megállapításának nem feltétel, hogy a munkáltató valamilyen nem szabályszerű cselekménye idézze elő a kárt, így a munkáltatók kártérítési felelősségét könnyebb bizonyítani.

VII. A hetedik alterület a kártérítési jogon belül a személyhez fűződő jogok megsértése miatti kártérítési igényekkel kapcsolatos felperesi (károsulti) képviselet. Az első hat alterület során az egészséghez vagy a teljes és egységes családi élethez fűződő személyhez fűződő jog megsértéséről van szó, de a Polgári Törvénykönyv több ilyen jogot is felsorol, pl. a jó hírnévhez, a képmáshoz, a névviseléshez fűződő jogot, a kegyeleti jogot, amelyek megsértése esetén szintén indítható kártérítési per. Ilyenkor ritkán kerül sor peren kívüli egyezségre, és az orvos-szakértői szakmai segítséget szinte kizárólag a jogsértés miatti esetleges pszichés károsodás igazolására kell igénybe vennünk, hiszen ezen jogok megsértése általában az egészségi állapot más sérelmével nem járnak.

VIII. A nyolcadik alterület a Magyar Állam elleni kártalanítási perek. Léteznek olyan egészségügyi szolgáltatások - kötelező védőoltás, orvos-biológiai kutatás, szerv szövet kivétel, véradás, vérkészítmény kapása, – melyek során, ha senkinek nem lehet a hibáját, felróható magatartását megállapítani, önmagában, hogy az eljárás során károsodás következett be a Magyar Állam kártalanítási felelősségét jelentheti, melynek során vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kerül sor. Ilyen pereket egyre gyakrabban indítanak jelenleg felperesek a Hepatitis fertőzöttség miatt, amit vérkészítmény miatt kaptak, illetve kötelező védőoltás szövődményei miatt.

A biztosítási és az egészségügyi jogon belül két-két, azaz összesen négy nagyobb alterülettel foglalkozunk.

I. Az első alterület a szakmai felelősségbiztosítással kapcsolatos kérdések intézése. Az egészségügyi szolgáltatók egyik legfontosabb biztosítási formája a szakmai felelősségbiztosítás, ami segítségével orvosi műhiba esetén a biztosító fizeti egészben vagy részben a kártérítést. Ennek a biztosítási formának a részleteinek kialakításában és annak működtetésében vállal Irodánk megbízásokat.

II. A második alterület a szakmai felelősségbiztosításon kívüli egyéb biztosítási kérdések intézése. Miután irodánk tagja, Dr. Simon Tamás, biztosítási szakjogász, így a biztosítás területén felmerülő az egészségügyi szolgáltatók szakmai felelősségbiztosításától eltérő egyéb biztosítási kérdésekben, elsősorban más szakmákat érintő szakmai felelősségbiztosítással kapcsolatban, vállal Irodánk képviseltet.

III. A harmadik alterület, mivel irodánk mindegyik tagja 2013-tól egészségügyi szakjogász, az egészségügyi jogi tanácsadás, ami egy egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatos. Itt a működési engedélyek beszerzését, közreműködői szerződések elkészítését vállaljuk.

IV. A negyedik alterület az egészségügyi szolgáltatók működtetésével kapcsolatos tanácsadás, melynek keretében az egészségügyi szolgáltatók finanszírozási jogviszonyával, egészségügyi szolgáltatók és közreműködők közötti, valamint egészségügyi szolgáltatók és fenntartóik közötti jogvitákkal összefüggő ügyekben járunk el. Ebbe a körbe tartozhat az egészségügyi szolgáltatók szakmai felelősségét érintő megbízások elvállalása is.